Chacoi Magyar Egyesületek: 

     A magyarok nem a legkedvezőbb vidékre kerültek. A fővárostól, ahova átlag 30 napos hajóút után érkeztek meg, még vagy 1300 km-t kellett vonatozniuk Paraguay felé, a Csonka (mai) Magyarországnál valamivel nagyobb Argentína északi részén fekvő Chaco tartományig, ahol az éghajlat szubtropikus, forró nyarakkal és enyhe telekkel (46º-48ºC-tól mínusz 6º C-ig). A föld nehezen megművelhető, fölváltva szárazság sújt és árvizek pusztítanak a Bermejo folyó partjain és a tartomány keleti és déli részét behálózó árterületen.
Chaco nyugati oldalán vannak nagy erdők, de közepén terméketlen síkság is, keleten pedig a nagy Paraná folyónál yatay pálmafákat, kiterjedt helylegelőket találunk.
A 20-as években a tartomány szívében, Presidente Roque Sáenz Peñá-nál az ismétlődő szárazságok miatt a kétségbeesetten víz után keresők 80 m mélyen gyógyító termálvizekre leltek. Ezáltal ismertté vált a guaraní víztartóréteg óriás kiterjedése.
Az eredeti számos chacói településből ma főleg két helységben, a 40 ezer lakosú Villa Ángelá-n (a tartománynak fontosság szerint 3. városában, igen ismert karneválokkal!) és a szomszédos Coronel Du Graty-n (eredetileg Ñandubay) és környékén találunk magyarokat. A Chacóban meghonosodott magyarokat a Buenos Airesben élő ferences atya, P. Virágh Venánc több ízben meglátogatta. Misézett nekik, és közvetítette az anyaország felé mire van leginkább szükségük.

    Coronel Du Graty-ban a helybeli magyarok által alapított állandó iskolára kaptak tanítót, könyveket, tananyagot (Matoracz István, Balázs Gizella és Bercsényi Zelma voltak az első tanítók, az utolsó pedig Madarásy bácsi - ő a Villa Ángela-i temetőben nyugszik. A magyar oktatásnak lelkes és önzetlen apostolai voltak ők!).

Villa Angela-í Magyar Egyesület

   

Már 1932-ben megalakult Villa Ángelá-n a Magyar Egyesület, Kopriva Károly könyvtáros bővítette ki a könyvtárat. Mihály András zenekara, hegedűvel, cimbalommal és brácsával olyan hangulatot teremtett, hogy a „Tátra?hotelben tartott hagyományos szüreti báloknak elterjedt a híre, tömegestül érkeztek oda a szekerek a tanyákról!

A fővárosból gyakran jött látogatóba Zolai Miklós szerzetes kíséretében gróf Semsey Andor, az utolsó m.kir. követ Buenos Aires-ben, de jöttek a protestáns felekezetek lelkészei is a hívő közösség kellő gondozására.

Lássuk a Villa Ángela-i Magyar Egyesület.  1932. október 30-án megtartott alakuló nagygyűlésén beiktatott vezetőség névsorát (hűmásolat a Jegyzőkönyvből. Tóth Ferencz titkár kézirata 1.o):
„Elnök Pajor Mihály (*) - Alelnök Ercsei István - Jegyző Pajor József - Titkár Tóth Ferencz -Pénztáros, könyvtáros Szibilla István - Ellenőrök Bercsényi Mátyás,  Halavács István - Ellenpénztárnok Markovics Emil - Választmányi tagok Bács Márton, Zboján János, Lakatos István, Lévay Antal, Kohút János, Dujmovics József, Máté Pál, Póttagok Pálfi József,  yömbér István?

(*) Pajor Mihály 28 éven át volt elnök, unokaöccse Pajor János 2004-i elbeszélése szerint)

Kivonat az Egyesület alapszabályaiból:
?lt;strong>Az egyesület célja: A) Magyar társadalmi élet fejlesztése. B) Az itt letelepedett magyarok gazdasági megszervezése, érdekeinek és a jogainak megvédése. C) A magyar nyelv istápolása és a spanyol nyelv tanítása. D) Egy könyvtár felállítása. - Az egyesületben megalakítandó műkedvelő kör, dalárda és zenekar közreműködésével jótékony célú mulatságok és előadások rendezése, különböző sportcsoportok megalakítása, segítése. A szükségben levő kolónok s munkanélküliek segítése. Egy munkaközvetítő felállítása.?lt;br /> Beiratkozási díj nem volt. Rendes tagok lehettek mindazok, akik az alapszabályt elfogadták és az 50 centavos-ban megállapított havi tagsági díjat befizették. A családfő után az egész család taggá vált. Az „idegennyelvű lakosok?pártoló tagok lehettek: olyan személyek, akik „bármely esetben javára vannak az egyesületnek, de szavazati joguk nincs?
A tagság túlnyomó része földműveléssel és gyapottermeléssel foglalkozott. Érdekeiket az Egyesület képviselte és védte. Külön szabályokat állítottak föl a magyar kormánytól és a „Magyarság?szerkesztőségétől ajándékba vagy máshonnan kölcsönbe kapott könyvek kezelésére. A lefektetett cél a saját könyvtár kiépítése volt. A fölvett tagok egyéni tagsági könyvet kaptak, benne az alapszabályok és a  könyvtárszabályok leírásával.
Az Egyesület akkor még nem rendelkezett saját épülettel. Csak később, amikor egy argentin törvény folytán lebontásra került a Du Gratyn működő magyar iskola (mert kötelező volt a spanyol nyelvű tanítás is), annak téglái hozzájárultak az új Villa Ángela-i egyesület immár két saját telkén való fölépítéséhez.

A magyar klubok Villa Ángelán és Coronel Du Graty-n a mai napig megvannak.
A Villa Ángela-i Magyar Egyesületben a tagok rendszeresen találkoznak az „Hungría?elnevezésű utcára nyíló nagyteremben. A helyiség falán Rákóczi képe, egy plakáton a „Maradj hű Szent István országához?fölirat, posztereken pedig a budapesti Hősök tere látható.
Vajda István elnök szerint az épületet esküvőkre, ünnepségekre és családi rendezvényekre is kiadják, mert ez fontos bevétele a klubnak.
Szeretnek „magyarul enni? Évente disznóölést rendeznek, a magyaros hurkának és kolbásznak ugyanis nagy a keletje, a városlakók még a vágás napján megveszik tőlük a disznótoros termékeket. (Kivonat az Argentínai Magyar Hírlapbol)


Coronel Du Graty-i Magyar Egyesület                                                                

1990. szeptember 14-én alakult. Elsö idöben nem rendelkezett saját helységgel. Ezért gyüléseit a katolikus templom termében vagy az egyesület tagjai lakásán tartották.
Pár évre rá az akkori polgármester Delfo Horacio Rafael közbenjárása által kaptak egy telket amire  egy szerény termet építettek és késöbbi nagyításaival a mai “Nagy terem?re bövült.
Egyesületünk részt vesz a különbözö szociális és kultúrális rendezvényeken amiket nem csak a magyar közösség rendez hanem más közösségek is.
A közösség rendezi évente a város alapításának a megemlékezését, a “Crisol de Raza?t (Népek olvasztótégelye) és a tartományi szüreti ünnepeket.
Mind ezeken a magyar közösség és egyesülete sikeresen részt vesz úgy tánc együttesével mint díszített szekérrel, ételekkel, stb.
A Cnel. Du Graty-i magyarok  2007-ben kapták meg a jogi személyiségüket  mint “Colectividad Húngara de Cnel. Du Graty? Ezenfelül sok a tervük: befejezni a magyar ház felépítését és összehozni a magyar származású embereket.
Beindították már a Liliom Gyermek Néptánc csoportot amelyik már sikeresen szerepelt úgy itteni rendezvényeken mint más tartományokban is

Timberland Leather Hiking Boots Air Huarache Sneaker Asics Onitsuka Tiger Mexico Mid ASICS Running Shoe Adidas NMD Foot Locker Skechers Shoes Go Walk Sandales MBT Femme MBT Swala Schuhen Nike Air Odyssey Leather Adidas Originals ZX 750 zapatillas asics eBay Adidas Barricade Boost 2016 adidas Springblade Solyce Shoes NZ official store Nike Hyperchase SP UA Curry 1 MBT Changa New Balance 373 Air Jordan 11 Air Jordan Super Fly 4 Nike Zoom Kobe 8